A RÉSZVÉNY

A részvénytársaság által kibocsátott részvény értékpapír. A részvénytársaság részvényt az alaptőke teljes mértékben történő rendelkezésre bocsátását és a cégbejegyzést követően bocsáthat ki.

A részvénytársaság részvénye kizárólag névre szóló lehet, a bemutatóra szóló részvényt a társasági törvény nem ismeri el, a részvény fogalmi eleme a névre szóló mivolta.

NYOMDAI ÚTON ELŐÁLLÍTOT ÉS DEMATERIZÁLT RÉSZVÉNY A részvény nyomdai úton előállított vagy dematerizált részvény lehet. Az utóbbi esetben a részvény értékpapírszámlákon kerül nyilvántartásra. A részvénytársaság nyomdai úton előállított részvényének átruházása forgatmánnyal, míg a dematerizált részvény átruházása értékpapírszámlán történő jóváírással történik. Ez utóbbi esetben a részvényes a részvényre vonatkozó jogait az értékpapírszámláról kiállított kivonattal, vagy az értékpapírszámla-vezető által kiállított igazolással igazolja.

NÉVÉRTÉK ÉS KIBOCSÁTÁSI ÉRTÉK Amennyiben a részvényes által a részvénytársaság részére szolgáltatott érték meghaladja a részvény névértékét, úgy számviteli szempontból a névértéknek megfelelő összeg a részvénytársaság törzstőkéjébe, míg a kibocsátási érték ezt meghaladó része a törzstőkén felüli vagyonként kerül nyilvántartásra.

A kibocsátási érték a társasági törvény kifejezett rendelkezése alapján a névértéknél kisebb nem lehet, a névértéken aluli részvénykibocsátás semmis. Az ilyen kibocsátásból eredő károkért a részvényesek egyetemlegesen felelnek, amennyiben az ilyen kibocsátásra a cégbejegyzést követően kerül sor, úgy a részvénytársaság felelős.

A részvények névértéke meghatározható az alaptőkéhez viszonyított hányadban is. Ez azokban az esetekben előnyös amikor előreláthatóan több alkalommal kerül sor at alaptőke összegének módosítására, a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésére vagy leszállítására, vagy más pénznemre történő átállásra.


RÉSZVÉNYFAJTÁK

A részvénytársaság különböző részvényfajták kibocsátására jogosult: törzsrészvényt, elsőbbségi részvényt, dolgozói részvényt, kamatozó részvényt, illetve visszaváltható részvényt bocsáthat ki.

A részvénytársaság dolgozói részvényei

A dolgozói részvényeket kizárólag a részvénytársaság munkavállalói szerezhetik meg az alapszabályban meghatározott feltételek mellett. A munkavállalói participáció elvének érvényre juttatása érdekében - amennyiben ilyen részvény kibocsátásra kerül - sok esetben a forgalmi ár alatt vásárolhatják meg a részvénytársaság munkavállalói. Dolgozói részvények kibocsátására kizárólag a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésével együtt kerülhet sor.

A részvénytársaság kamatozó részvényei

A részvénytársaság olyan részvényt is kibocsáthat, amelynek alapján a részvényes az osztalékra való jogosultság mellett a szabad erdeménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből előre meghatározott mértékű kamatra is jogosult.

A részvénytársaság visszaváltható részvénye

A részvénytársaság az alapszabály rendelkezése alapján visszaváltható részvényt bocsáthat ki, amelyre a részvénytársaságot vételi jog, vagy a részvényest eladási jog illeti meg. Ennek alapján az előző esetben a részvénytársaság saját egyoldalú elhatározása alapján bármikor megszerezheti a részvényes részvényét, míg az utóbbi esetben az erről való döntés meghozatalára a részvényes jogosult.

Átváltoztatható és jegyzési jogot biztosító kötvény

A részvénytársaság átváltoztatható kötvényét a részvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani, míg jegyzési jogot biztosító kötvény esetében a részvényest a részvénytársaság alaptőkéjének felemelése esetén – a részvényeseket követően – jegyzési jog illeti meg.


A részvénytársaság elsőbbségi részvényei

A részvénytársaság elsőbbségi részvénye osztalékelsőbbségi, livkidációs hányadhoz, szavazati joghoz, tisztségviselők megválasztásához kapcsolódó vagy elővásárlási jogot biztosító részvényt bocsáthat ki. Részvénytársaság kibocsáthat olyan elsőbbségi részvényt is, amelyet a részvényes vagy a részvénytársaság elhatározása esetén más elsőbbségi részvényre kell átcserélni.

A részvénytársaság olyan elsőbbségi részvényeket is kibocsáthat, amely a fenti elsőbbségi jogokat kombinálja. Az osztalékelsőbbségi, a likvidációs hányadhoz és elővásárlási joghoz kapcsolódó elsőbbségi részvényhez kapcsolódó szavazati jogokat a részvénytársaság alapszabálya kizárhatja vagy korlátozhatja.

A részvényosztály

A részvénytársaság elsőbbségi részvényeket különböző osztályokban bocsáthatók ki, amelyek különböző elsőbbségei jogokat biztosítanak a részvénytársaság részvényese számára. Ilyen elsőbbségi részvényosztályok lehetnek a fent felsorolt elsőbbségi részvények. A részvénytársaság egy részvényosztályon belül különböző tartalmú és mértékű tagsági jogokat megtestesítő részvényeket bocsáthat ki. A különböző osztályokban kibocsátott elsőbbségi részvények névértékének összessége nem érheti el a részvénytársaság alaptőkéjének 50%-át.

A részvénytársaság szavazatelsőbbségi részvénye A szavazatelsőbbségi részvény többszörös szavazati jogot biztosít a részvénytársaság közgyűlésén, vagy az alapszabály rendelkezése alapján a szavazatelsőbbségi részvények egyszerű többségének jóváhagyása mellett lehetséges közgyűlési határozat meghozatala. A részvénytársaság alapszabálya szerint a szavazatelsőbbség valamennyi kérdésre, vagy a kérdések egy ott meghatározott csoportjára terjed ki.

A részvénytársaság tisztségviselőkkel kapcsolatos részvénye A részvénytársaság alapszabálya rendelkezhet olyan részvényről, amely alapján a részvényesek jogosultak az igazgatósági és/vagy felügyelő bizottsági tagok legfeljebb egyharmadának kijelölésére, míg a fennmaradó tagok az általános szabályok szerint kerülnek megválasztásra.

A részvénytársaság elővásárlási jogot biztosító részvénye Az elővásárlási jogot biztosító részvény esetében a részvényesek a részvénytársaság más részvényeseinek a részvények átruházása esetére elővásárlási jog illeti meg.

A részvénysorozat

A részvényosztályon belüli kategória a részvénysorozat, amelyet azonos mértékű és tartalmú tagsági jogokat megtestesítő, így azonos névértékű részvények alkotnak, amelyek előállítási módja (nyomdai vagy dematerizált) nem térhet el egymástól.

A RÉSZVÉNYTÁRSASÁG RÉSZVÉNYKÖNYVE

A részvénykönyv a részvényesek és a részvények nyilvántartása, amelyet a részvénytársaság igazgatósága, vagy ennek alapján elszámolóház, központi értéktár, befektetési vállalkozás vagy pénzügyi intézmény vezet.




| Részvénytársaság alapítása | A részvény | | A részvénytársaság közgyűlése | |